A „Vitatott múlt: Hősök, dátumok és narratívák a magyar történelemben” című, kutatóintézetünk 2025–2026. tanév során kétszer hat alkalomból álló szemináriumsorozatának célja a magyar politikatörténet és politikai gondolkodás jelentős historiográfiai vitáinak új megvilágításba helyezése volt. A sorozat szeptemberi ráadásalkalma az 1956. október 23-i események, vagyis a forradalom kitörése köré szerveződik. A budapesti egyetemisták békés tüntetéseként kezdődő megmozdulás szinte néhány óra alatt országos jelentőségű politikai felkeléssé, majd a sztálinista diktatúrával és a szovjet megszállással szembeni fegyveres szabadságharccá alakult. 1956. október 23-a ilyesformán a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó fordulópontjává vált, amely egyszerre kapcsolódik a nemzeti függetlenség, a politikai szabadság, a társadalmi önszerveződés és a demokratikus átalakulás követeléséhez.
Meghívott beszélgetőpartnereink, Szekér Nóra (tudományos kutató, osztályvezető – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Tudományos Főosztály, Kutatási Osztály) és Rainer M. János (egyetemi tanár – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Történelemtudományi Intézet, Új- és Jelenkori Történeti Tanszék) segítségével arra keressük a választ, hogyan vált az október 23-ai tüntetés forradalommá, és miként kapcsolódtak össze az események révén a nemzeti függetlenség, a demokratikus átalakulás, a társadalmi igazságosság és a kommunista rendszer reformjának különböző elképzelései.
A beszélgetés során kitérünk a forradalom előzményeire, a politikai és társadalmi elégedetlenség növekedésére, az értelmiségi és egyetemi mozgalmak szerepére, valamint arra is, hogyan formálták az eseményeket a budapesti és vidéki kezdeményezések, a fegyveres felkelőcsoportok, a munkástanácsok és a hagyományos pártpolitikai kereteken kívül létrejövő közösségek. Külön figyelmet fordítunk arra, mennyiben tekinthető 1956 spontán népfelkelésnek, nemzeti szabadságharcnak, demokratikus forradalomnak vagy a szocializmus megújítására irányuló kísérletnek, illetve miként fértek meg egymás mellett ezek az eltérő célok és politikai nyelvek. Megvizsgáljuk azt is, hogyan értelmezték maguk a résztvevők és a kortárs megfigyelők a történteket, valamint miként változott 1956 megítélése a Kádár-korszak hivatalos „ellenforradalmi” narratívájától a rendszerváltozás utáni történetírásig és emlékezetpolitikáig.
A beszélgetés időpontja: 2026. szeptember 9. (szerda) 14:00
Helyszín: John Lukacs Társalgó (Ludovika Campus, Szárnyépület)
Olvasmány:
- Petrás Éva: Bevezető Kovrig Béla: Nemzeti kommunizmus és Magyarország. Egy eszme története című munkájához, in: Kovrig Béla: Nemzeti kommunizmus és Magyarország. Egy eszme története. Szerkesztette, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta Petrás Éva. Budapest: Gondolat Kiadó – Barankovics István Alapítvány, 2016, pp. 11–19. (online)
- Kovrig Béla: „Kutatási eredmények” (kiemelten a forradalom különböző értelmezési lehetőségeire adott válaszok elemzése), in: Kovrig Béla: Nemzeti kommunizmus és Magyarország. Egy eszme története, pp. 89–109. (online)
- Rainer M. János: Az 1956-os magyar forradalom. Bevezetés. Budapest: Osiris Kiadó, 2016, kiemelten pp. 147–173. és pp. 182–183. (online)
A szemináriumsorozat alkalmai nyitottak, a beszélgetésekre örömmel várjuk az érdeklődőket.
Borítókép: A Sztálin téren (ma Ötvenhatosok tere) ledöntött Sztálin-szobor feje a Nagykörút és Rákóczi út kereszteződésében. Forrás: Fortepan ID 93004 / Wikimedia Commons
