5. Politika és eszmetörténet a kora újkortól a felvilágosodásig
5.1. A politikai diskurzus résztvevői, szövegemlékei és intertextusai a kora újkori Magyarországon
Témavezető: Petneházi Gábor
Résztvevők: Smrcz Ádám, Kovács Eszter, Zászkaliczky Márton
A kutatási téma összefoglalása:
A kutatás az intézetben három éven át folyt, A magyar alkotmányos és politikai gondolkodás hagyományai c. témakörbe illeszkedik, amelynek kronológiai keretét visszafelé, a kora újkorig terjeszti ki.
Célja a Mohácsi csatavesztést követő magyar politikai és történeti gondolkodás átfogó vizsgálata részint egyéni karriertörténeteken, részint a többnyire latin nyelven íródott, sokszor kiadatlan, vagy nem kutatott dokumentumokon és forrásokon keresztül, amelyek a háromfelé szakadt ország politikai és értelmiségi elitjének a krízisből történő kilábalásra vonatkozó elképzeléseiről és terveiről árulkodnak. A vizsgálatba bevont és bevonható forrásanyag rendkívül széleskörű és a nyilvánosság korabeli működésének megfelelően túlnyomórészt kéziratos jellegű: az elméleti jellegű szövegek hiánya szükségessé teszi a történeti-narratív szövegek, diplomáciai dokumentumok, teológiai és költészeti alkotások, magánlevelek és egyéb levéltári anyagok használatát, vagyis mindazon szövegemlékek együttes kutatását, amelyek a problémára vonatkozó bármilyen adatot rejthetnek. Az összehasonlító vizsgálat végterméke a konkrét esettanulmányokon és szövegkiadásokon túl egy olyan átfogó monografikus munka lehet, amely az állami létét elvesztő, ill. azt elsősorban politikai szimbólumokba átmentő közösség alternatív jövőképeit, valamint ezek megvalósításáért kifejtett erőfeszítéseit tárgyalja.
Kutatási kérdés:
Hogyan hatott a Mohácsi csatavesztést követően állandósult válság és az ország széthullása a korszak politikai és értelmiségi elitjére; milyen elképzeléseken, terveken keresztül artikulálódott az újraegyesítés és esetleges politikai reform igénye; hogyan kapcsolódott mindez a korszak átalakuló európai politikai gondolkodásához; kik voltak a főbb szereplői és alakítói a hazai politikai diskurzusnak; milyen színterei és médiumai léteztek a politikai közbeszédnek?
Előzmények, eddig elért eredmények:
2021 szeptemberétől indult projekt.
5.2. Politika és történetírás. Narratívák és történetírók a magyarországi latin nyelvű historiográfiában
Témavezető: Petneházi Gábor
Együttműködő partnerek:
OSZK-SZTE Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport
ELKH BTK ITI DigiPhil Kutatócsoport
https://digiphil.hu/gallery/rerum-ungaricum-libri/
https://digiphil.hu/kiadasok/brutus/brutus-kutatocsoport/
A kutatási téma összefoglalása:
Petneházi Gábor a 2021 végén megalakult OSZK-SZTE Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport tagja, amelynek feladatául a kora újkori magyarországi latin nyelvű történetírás kéziratos emlékeinek feldolgozását tűzte ki. A kutatás célja a többnyire kéziratban maradt vagy a kritikai kiadást máig nélkülöző kora újkori magyarországi történetírás szisztematikus feldolgozása, a szövegek digitális formában való közzététele, kritikai kiadása és fordítása. A Mohács utáni magyar történelmet számos szerző feldolgozta Brodarics Istvántól Bethlen Farkasig; e jelentős részben kéziratban maradt szöveganyag – mivel a történetírók egymás munkáit is használták – egységes szempontok szerinti komparatív vizsgálata a digitalizáció révén válik lehetővé, amely egyben a 16-17. századi magyarországi és erdélyi politikai és történeti gondolkodás vizsgálatához is új forrásokat és szempontokat biztosít majd.
Kutatási kérdés: milyen körben cirkuláltak a kora újkorban a történetírók kéziratai, hogyan hatottak egymásra a különböző szerzők, milyen politikai és esztétikai szempontok szerint válogattak forrásaik között, vagy módosították azokat?
Előzmények, eddig elért eredmények:
2021 decemberétől indult projekt.
5.3. A humanizmustól a felvilágosodásig: politikai könyvtár
Témavezető: Petneházi Gábor
Résztvevők: Hörcher Ferenc, Kovács Eszter, Smrcz Ádám
A kutatási téma összefoglalása:
A kutatás célja alapvetően a fenti, sajátosan a kora újkori magyar problematikát feltáró kutatások európai eszmetörténeti kontextusát adó, a politikai filozófiával kapcsolatba hozható kora újkori, újkori elméleti műveknek a fordítása és jegyzetelt kiadása, amelyek modern kiadása akár a nagyközönség, akár a korszak eszmetörténetének kutatói számára érdekes és releváns lehet.
A bevonható szerzők számosak: a Quattrocento itáliai humanistáitól kezdődően a 16. századi keresztény humanizmuson, valamint a francia, velencei, vagy akár a lengyelországi államelmélet teoretikusain és a németországi városi republikanizmus 16-17. századi elméletíróin és az újsztoicizmus képviselőin át egészen a francia felvilágosodás képviselőiig terjed a paletta, amely szerzőktől magyar nyelven csak elvétve olvasható egy-egy munka. A fordítások kisebb önálló kötetekben vagy antológia formájában kerülnének publikálásra.
A kutatás kapcsolódik az Esztétika és politika összefüggései a városról szóló gondolkodásban c. projekthez.
Kutatási kérdés:
az európai politikai gondolkodás történetének ismeretlen forrásai magyar nyelven
Előzmények, eddig elért eredmények:
új projekt