Kereszténység és politika

4.1. Kereszténység és politika, kortárs politikai teológiák
 

A kutatás célja annak az összetett viszonynak a felderítése, amely a keresztény poitikai gondolkodás és az annak riválisaként fellépő modern politikai ideológiák között áll fenn. Miközben ezt a viszonyt a nemzetközi szakirodalomban számos szerző írja le úgy, mint a kereszténység és annak szekularizált változatai közötti ellentétet, Magyarországon nincs komoly hagyománya az ilyen típusú politikai-teológiai összehasonlításnak. A jelen megközelítés két irányból vizsgálja a kérdést: egyrészt azt mutatja meg, milyen szerepet játszott a kereszténység az olyan modern politikai fogalmak kialakításában, mint az emberi jogok, a jogállam és a demokrácia; másrészt kitér arra is, hogy időről-időre hogyan sajátították ki ezeket a fogalmakat olyan ideológiák, amelyek a keresztény örökségtől elszakadva alakították ki saját fogalmi rendszereiket. Habár egy-egy ilyen ideológia "világi vallásként" vagy "valláspótlékként" való bemutatása nem számít újdonságnak a szakirodalomban, annak feltérképezése, hogy milyen kiterjedt analógiáról van szó, ma is hiányos. A kutatás ezért elsősorban az ideológiai diskurzus elemzésére összpontosít, a lehető legszélesebb körben bevonva a tárgyalásba a modern politikai ideológiákat, hogy kimutassa azok teológiai vonásait. Ezek a vonások ugyanakkor nem általában "vallásiak", hanem elsősorban a keresztény teológiából származó, azt helyettesíteni kívánó gondolati formák, és éppen ez magyarázza tartós konfliktusukat a keresztény politikai gondolkodás hagyományával.

Kutatási kérdés:

A projekt fő kutatási kérdése a politikai teológia fogalmára és annak használatára vontakozik. Igaz-e az az állítás, hogy "a modern államelmélet minden jellemző fogalma szekularizált teológiai fogalom", vagy inkább úgy kellene fogalmazunk, hogy "a modern politikai ideológiák minden jellemző fogalma burkolt teológiai fogalom"? Az első, Carl Schmitt-től származó megfogalmazás ugyanis azt feltételezi, hogy minden párhuzam dacára mégiscsak van valamilyen lényegi különbség a "szó szoros értelmében vett"  teológiák és ezek "szekularizált" változatai között, míg a második - az amerikai katolikus teológus, William Cavanaugh megfogalmazása - arra utal, hogy nincs ilyen lényegi különbség: a politikai ideológiák rejtett módon ugyan, de pontosan ugyanazt a fogalmi és érvelési struktúrát alkalmazzák, mint a teológia. A kérdés csak úgy dönthető el, ha az egyes politikai ideológiákat egyenként vesszük szemügyre: a demokrácia ideológiájától kezdve a diktatúrákon át egyes nemzetközi szervezetek megnyilatkozásaiig. Ezzel kapcsolatban két további alkérdés vethető fel: létezhet-e egyáltalán olyan ideológia, amely nem valamilyen végső abszolútumra támaszkodik önmaga megalapozásában; illetve általában "vallási"-e ez az abszolútum, vagy, ha burkoltan is, de legerősebben a nyugati, keresztény kontextushoz kötődik?

A projekt résztvevői:

Nyirkos Tamás