2. Kereszténység és politika

2.1. A keresztény politikai gondolkodás a háború utáni Nyugaton

Témavezető: Nyirkos Tamás

Résztvevők: Hörcher Ferenc, Kovács Eszter, Fröhlich Johanna

A kutatási téma összefoglalása:

A projekt alapvető kérdése az, hogy milyen formában artikulálódott a keresztény politikai gondolkodás a második világháború utáni korszakban.

Két különálló fejezete van: egyrészt szeretnénk olyan forrásokat kiadni, amelyek fontosak a háború utáni katolikus politikai gondolkodás értelmezéséhez. Így kiadnánk a katolikus jogfilozófus John Finnis doktori disszertációjának eredeti, angol nyelvű változatát. Másrészt a kortárs keresztény politikai gondolkodás két meghatározó irányzatának, az angolszász analitikus tomizmusnak és az erény etikának a forrásvidékét szeretnénk feltárni. Az előbbihez olyan szerzők tartoznak, mint Anscombe, Peter Geach, Anthony Kenny vagy John Haldane; az utóbbihoz pedig olyanok, mint  MacIntyre, Philippa Foot, vagy John Finnis.

Külön alprojektben Kovács Eszter Pierre Manent természetjogi kötetét fogja lefordítani.

Kutatási kérdés:

Hogyan határozható meg a háború utáni katolikus politikai gondolkodásmód, különösképp két meghatározó irányzata: az analitikus tomizmus és  a keresztény erényetika?

Előzmények, eddig elért eredmények:

Az intézetben Nyirkos Tamás folytatott korábban hasonló témájú kutatásokat. Hörcher Ferenc részt vett a Koltay Gábor által szerkesztett Christianity and Human Rights kötet projektben, ugyanő  a közösségelvű politikai filozófiáról már korábban kiadott egy hasonló forrásgyűjteményt.

2.2. A szekularizáció ideológiái és kritikái (történeti és kortárs megközelítések)

Témavezető: Nyirkos Tamás

Résztvevő: Kelli Buzzard

A kutatási téma összefoglalása:

A kutatás a korábbi Kereszténység és politika, kortárs politikai teológiák projekt folytatása és kiegészítése. Fő célja, hogy kritikai vizsgálatnak vesse alá az olyan megközelítéseket, amelyek a modernség radikális újdonságát a vallási és a politikai szféra korábban nem létező elválasztásával magyarázzák. Profiljába ennek megfelelően beletartozik az elválasztás eszmetörténeti gyökereinek feltárása; az elválasztás normatív elméleteinek, ideológiáinak és ezek kritikájának áttekintése, különös tekintettel a konzervatív álláspontra; valamint annak a kortárs diskurzusnak az elemzése, amely egyre gyakrabban, de általában átfogó elméleti megalapozás nélkül hangsúlyozza a teológiai elemek fennmaradását a modern és posztmodern politikai ideológiákban.

Kutatási kérdések:

Milyen eszmetörténeti előzményei voltak a vallás és a politika (európai kontextusban az egyház és az állam) elválasztásának? Hogyan vált az ilyen értelemben vett szekularizáció ideológiai viták tárgyává? Beszélhetünk-e egyáltalán valódi szekularizációról, vagy a vallási/világi megkülönböztetés maga is csupán az ilyen vitákban létrejött ideológiai konstrukció?

Előzmények, eddig elért eredmények:

Az intézetben korábban hároméves kutatás folyt a keresztény politikai gondolkodás és annak ideológiai vetélytársai (politikai teológiák és szekuláris vallások) témakörében, Hörcher Ferenc, Kovács Eszter, Nyirkos Tamás és Smrcz Ádám részvételével. Ennek eredményeként összesen 9 magyar és 6 idegen nyelvű publikáció jelent meg, valamint 1 fordításkötet és 1 angol nyelvű folyóirat-különszám. Emellett a résztvevők összesen 5 magyar és 13 nemzetközi konferencián vettek részt, illetve sor került egy nemzetközi workshop szervezésére és egy nemzetközi konferencia szervezésében való közreműködésére. A népszerűsítő előadások és médiamegjelenések száma 11 volt.