4. Alkotmányos politika
4.1. JUDICON-EU
Témavezető: Pócza Kálmán
Résztvevők: https://judiconeu.uni-nke.hu/participants
A kutatási téma összefoglalása:
Az utóbbi években Európa több országában a parlamenti többség és az alkotmánybíróság közötti konfrontáció ráirányította a figyelmet a törvényhozás és alkotmánybíráskodás viszonyára. A politikai szereplők gyakran érveltek úgy, hogy a bírói testületek túl nagy hatalomra tettek szert az utóbbi évtizedekben. Véleményük szerint az alkotmánybíróságok a törvényhozás mozgásterének korlátozásával jelentős mértékben beleszólnak a politikai kérdések eldöntésébe, túlterjeszkedtek saját hatáskörükön. A politikatudományi és jogtudományi szakirodalomban azonban mindeddig hiányzott annak szisztematikus vizsgálata, hogy az alkotmánybíróságok valójában milyen mértékben korlátozzák a domináns politikai szereplők döntéseit. A kutatás ennek a hiánynak a pótlására vállalkozik azzal, hogy mérhetővé teszi az alkotmánybírósági döntések erősségét. A kutatás során a projektben résztvevő európai országok alkotmánybíróságainak 1990 és 2020 között meghozott határozatait kódolják be a kutatóhálózat tagjai. 2020 és 2022 között 20 európai ország alkotmánybíráskodási gyakorlatát vizsgájuk meg (JUDICON-EU), 2023 és 2024 között pedig a kutatás első fordulójából kimaradt skandináv országok bírói felülvizsgálatának gyakorlatát elemezzük (JUDICON-SCAN).
Kutatási kérdés:
A projektben résztvevő európai országokra fókuszáló összehasonlító kutatás szisztematikusan kívánja feltárni egyrészről az alkotmánybírósági döntések sokszínűségét, másrészről pedig azt, hogy milyen mértékben korlátozták az alkotmánybíróságok a törvényhozások mozgásterét. A létrehozott adatbázis segítségével a projekt országtanulmányokban mutatja be az alkotmánybíróságok és a törvényhozás viszonyának alakulását az 1990 és 2020 közötti időszak vonatkozásában. Az adatbázisra támaszkodva a kutatás második része arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen külső tényezők befolyásolják az alkotmánybíróságok döntésének erősségét, azaz azt, hogy milyen mértékben korlátozták a törvényhozás mozgásterét. Az adatbázis nagysága megengedi, hogy kvantitatív módszertan segítségével számba vegyük a lehetséges magyarázó tényezőket és megállapítsuk, hogy a bíróságok bizalmi indexe, a bíróságok de facto függetlensége, a politikai fragmentáció és polarizáció, illetve a parlamenti többség mértéke hogyan befolyásolja az alkotmánybírák döntéseit.
A projektről bővebb információ az alábbi linken található: https://judiconeu.uni-nke.hu/
Előzmények, eddig elért eredmények:
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által finanszírozott JUDICON-EU projekt előzménye a MTA TK PTI támogatásával megvalósult JUDICON pilot projekt, amely keretében hat közép-európai ország alkotmánybíróságának bíráskodási gyakorlatát vizsgáltuk meg. Ennek eredménye volt a Routledge kiadó által kiadott szerkesztett kötetünk (Kálmán Pócza (ed.): Constitutional Politics and the Judiciary. Decision-making in Central and Eastern Europe, London/New York: Routledge, 2019). A JUDICON-EU projekt erre a pilot projektre épülve bővítette ki a kutatást mind időben, mind térben. A mostani kutatás immár 20 európai ország 30 éves alkotmánybíráskodási gyakorlatát vizsgálja a JUDICON-EU projekt innovatív módszerével. A 2020-2021-es kutatási ciklusban számos angol, német és magyar nyelvű publikáció jelent meg (https://judiconeu.uni-nke.hu/publications).
4.2. Alkotmánybíróságok a politikai harcmezőn (egyéni kutatás)
Kutató: Pócza Kálmán
A kutatási téma összefoglalása:
A kutatás az alkotmánybíróságok és a politikai vezetés között kialakult konfliktusok okait, illetve a szereplők viselkedésének mozgatórugóit kívánja feltárni a nemzetközi politikatudományi szakirodalom elméleti alapjaira támaszkodva. A kutatás fókuszában négy esettanulmány áll, amelyek egyrészről a magyar Alkotmánybíróság és a kormányzat, másrészről a német Bundesverfassungsgericht és a kormányzat között kialakult konfliktusok elemzésére vállalkoznak a folyamatkövetés (process-tracing) módszerével. A bíróságok és a politikai vezetés közötti viszonyt természetesen nem feltétlenül a konfliktus jellemzi, jelen kutatás azonban éppen a kivételesnek számító, konfliktust generáló esetekre fókuszálva négy olyan esetet elemez, amikor vagy a bíróság vagy a kormányzat (vagy mindkét szereplő) a szakirodalomban megfogalmazott hipotézisekhez képest deviáns módon viselkedett.
Kutatási kérdés:
A kutatás alapvető kérdése az, hogy milyen okok vezethetnek az alkotmánybíróságok és a kormányzat közötti konfliktusokhoz, illetve a konfliktusok kezelésekor a szereplők deviáns viselkedéséhez. Deviancia alatt a kvantitatív szakirodalomban megfogalmazott (elméleti megalapozottságú) hipotézisekhez képest eltérő viselkedést értünk. A kutatás arra keresi a választ, hogy milyen okai lehettek annak, hogy az alkotmánybíróság alacsony politikai fragmentáció/polarizáció esetén is konfliktust vállal egy nagy támogatottságú kormányzati többséggel szemben, illetve mi vezethetett oda, hogy a kormányzat egy nagy tekintélynek örvendő alkotmánybíróság döntését valamilyen módon elszabotálja.