A „Vitatott múlt: Hősök, dátumok és narratívák a magyar történelemben” című, a 2025–2026. tanév során kétszer hat alkalomból álló szemináriumsorozatunk célja a magyar politikatörténet és politikai gondolkodás jelentős historiográfiai vitáinak új megvilágításba helyezése. A beszélgetések középpontjában vitatott történelmi szereplők, sorsfordító dátumok és az ezekhez kapcsolódó, egymással versengő történeti narratívák állnak.
A sorozat következő, egyben az aktuális félévet záró alkalma az 1944. március 18–19-i események köré szerveződik, Magyarország német megszállására fókuszálva. A dátum a magyar történeti emlékezet egyik legsúlyosabb, máig vitatott fordulópontja, mely egyszerre kapcsolódik a magyar állami szuverenitás korlátozásának, a német katonai-politikai kényszernek, Horthy Miklós mozgásterének, a magyar politikai elit felelősségének, valamint a megszállást követő közigazgatási és társadalmi együttműködésnek a kérdéséhez. 1944 márciusa így a magyar államiság, politikai felelősség és emlékezetpolitika egyik kulcsdátumaként értelmezhető.
Meghívott beszélgetőpartnereink, Ujváry Gábor (általános és tudományos főigazgató-helyettes, kutatócsoport-vezető, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, Horthy-kori Kutatócsoport) és Turbucz Dávid (tudományos főmunkatárs, ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, Horthy-korszak osztály) segítségével arra keressük a választ, miként értelmezhető Magyarország német megszállása a második világháborús kényszerpálya, a magyar revíziós politika következményei, a Horthy-rendszer válsága, a német–magyar viszony, valamint a megszállást követő politikai és társadalmi folyamatok összefüggésében. A beszélgetés során kitérünk arra is, hogy 1944 márciusa mennyiben jelentett radikális cezúrát a magyar történelemben, és mennyiben épült rá a megelőző évek politikai döntéseire, intézményi folytonosságaira és külpolitikai kényszerhelyzeteire. Külön figyelmet fordítunk arra, hogyan változott a német megszállás historiográfiai és emlékezetpolitikai értelmezése, különösen a felelősség, a kollaboráció, az állami cselekvőképesség és a magyarországi holokauszt történetének kérdései felől.
A beszélgetés időpontja: 2026. június 17. (szerda) 14:00
Helyszín: Politika- és Államelméleti Kutatóintézet, Ludovika Campus Főépület, 2. emelet-221. Csesznák Benő altábornagy terem
Olvasmány:
- „Edmund Veesenmayer 1943. december 10-én kelt jelentése Magyarország helyzetéről és javaslata új kormány kinevezésére”; „A Német Birodalmi Biztonságügyi Hivatal memorandumtervezete. Berlin, 1944. március 11”; „A koronatanács ülésének jegyzőkönyve Horthy Miklós és kísérete klessheimi tárgyalásairól és a német megszállás következtében kialakult helyzetről. Budapest, 1944. március 19”. In: Ungváry Krisztián (szerk.): A második világháború. Budapest: Osiris Kiadó, 2005. 314–322, 331–341. (online)
- Molnár Judit: Csendőrök, hivatalnokok, zsidók. Válogatott tanulmányok a magyar holokauszt történetéből. Szeged: Szegedi Zsidó Hitközség Évkönyvei, 2000. Kiemelten: „Út a holokauszthoz”, 11–28. (online)
- Veszprémy László Bernát: „Népirtás és mozgástér: A magyar közigazgatás felelőssége az 1944-es deportálásokban és a nyilasterrorban”, Archívnet 18 (2018) 1–2 (online)
További ajánlott olvasmány:
- Braham, Randolph L.: A népirtás politikája: A Holocaust Magyarországon. Második, bővített és átdolgozott kiadás. Budapest: Belvárosi Kvk., 1997. (online)
- Turbucz Dávid: „A magyar politikai és katonai vezetés egyes döntései a második világháború idején. Horthy Miklós kapcsolati hálója”, Történelmi Szemle 67 (2025) 4, 503–520. (online)
- Turbucz Dávid: A Horthy-kultusz, 1919–1944. Második, javított kiadás. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, [2015] 2016.
- Ujváry Gábor: Antiszemita zsidómentők? Hóman Bálint, Zsindely Ferenc, Makkai János, Mester Miklós és Kemény Gábor 1944-es szerepének előzményei. Budapest: VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár – Magyar Napló, 2024.
- Ungváry Krisztián: Horthy Miklós – A kormányzó és felelőssége, 1920–1944. Budapest: Jaffa Kiadó, 2020.
- Veszprémy László Bernát: Gyilkos irodák. A magyar közigazgatás, a német megszállás és a holokauszt. Budapest: Jaffa, 2019.
A szemináriumsorozat alkalmai nyitottak, a beszélgetésekre örömmel várjuk az érdeklődőket.
Borítókép: Német páncélos Budapesten 1944 októberében. Forrás: Bundesarchiv/Wikimedia Commons
.jpg){kind=link}