Kutatóintézetünk tudományos segédmunkatársa, Schvéd Brigitta 2026. május 19-én előadást tartott a Fifteenth Annual REFORC Conference on Early Modern Christianity című nemzetközi tudományos konferencián, amelyet idén 2026. május 19. és 21. között a lengyelországi Wrocławban, a Wrocławi Egyetem szervezésében, a Kölni Egyetem és a Bonni Egyetem együttműködésével valósítottak meg.
A Reformation Research Consortium (REFORC) idei konferenciája ezúttal a kora újkori kereszténység materialitásának teológiai, liturgikus, kulturális és művészeti vonatkozásait állította középpontba. A konferencia előadásai többek között azt vizsgálták, hogy a reformáció és a kora újkor időszakában miként alakult át az anyagi világ, a testiség, a szentségek, a szakrális tér, valamint a vallási gyakorlatok értelmezése.
Schvéd Brigitta a Wrocławi Egyetem főépülete előtt 2026. május 19-én
Schvéd Brigitta Embodied Equilibrium: The Habsburg Monarchy, the Hungarian Cause, and the Performative Theology of Balance in English Political Sermons (1701–1714) címmel tartotta meg előadását a konferencia első napján, a „Church of England 2: Discussing Theological Convictions” című szekcióban. Előadásában a spanyol örökösödési háború (1701–1714) idején keletkezett angol politikai prédikációkat vizsgálta, különös tekintettel arra, hogy a „hatalmi egyensúly” (balance of power) fogalma miként jelent meg ezekben a szövegekben a diplomáciai-politikai regiszter mellett teológiai, morális és performatív kategóriaként is.
Az előadó a politikai prédikációkra mint a kora újkori politikai kommunikáció sajátos médiumaira tekintve amellett érvelt, hogy az angol politikai prédikációk – legtöbb esetben hálaadó prédikációk – nem pusztán vallási nézőpontból kommentálták a korszak hazai és nemzetközi eseményeit, hanem a liturgikus tér, a prédikáció performatív jellege és a nyomtatott terjesztés révén aktívan hozzájárultak az európai geopolitikai viszonyok értelmezéséhez is. E keretben a hatalmi egyensúly fogalma angol vonatkozásban a protestáns biztonság (és örökösödés), valamint az európai béke kérdésével kapcsolódott össze.
Az előadó vonatkozó EKÖP-kutatásából kiindulva külön figyelmet fordított a Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság angol reprezentációjára is. A vizsgált prédikációkban a Habsburg Monarchia a háború első szakaszában gyakran a francia univerzális monarchia ellensúlyaként és az európai rend egyik biztosítékaként jelent meg. A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) ugyanakkor inkább közvetett módon, a közép-európai politikai és konfesszionális válság részeként vált értelmezhetővé az angol vallási és politikai diskurzusban. Az előadó ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az 1710 utáni tory fordulat, I. József 1711-es halála, valamint az utrechti békefolyamat alapvetően átalakította a Habsburg Monarchiáról és a hatalmi egyensúlyról alkotott angol politikai–teológiai értelmezéseket.
A konferencia első napját záró állófogadás a Wrocławi Egyetem történelmi főépületének Oratoriumában (Oratorium Marianum)
Munkatársunk előadása részben doktori kutatásának, részben pedig vonatkozó EKÖP-kutatásának eredményeire épült, ugyanakkor szorosan kapcsolódik posztdoktori kutatási projektjéhez is, amely az angol politikai és vallási diskurzusok közép-európai vonatkozásait, különösen a Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság szerepét vizsgálja a kora újkori európai hatalmi rend értelmezésében.
A konferencia hivatalos honlapja (a teljes programmal és az absztraktokkal együtt) ide kattintva érhető el; a teljes programfüzet innen érhető el.