Schvéd Brigitta, intézetünk tudományos segédmunkatársa 2026. április 17-én előadást tartott a 20th Annual Graduate Conference in European History (GRACEH 2026) című tudományos konferencián, amelyet 2026. április 15. és 17. között rendeztek meg az Oxfordi Egyetemen. A Ruptures in European History: Individuals, Institutions, and Historical Practices in Times of Uncertainty alcímű idei konferencia aktuális témája a történeti töréspontok (ruptures), továbbá a különböző válságokkal, átalakulásokkal és bizonytalanságokkal terhelt történeti időszakok értelmezési lehetőségeit állította középpontba. A háromnapos konferencia előadásai arra keresték a választ, hogy miként ragadhatók meg kiemelten az európai történelemben, a kora újkortól egészen napjainkig, a hirtelen vagy szélsőséges változások, hogyan jönnek létre a korábbi rendeket megbontó események, illetve milyen narratívák születtek a törések, krízisek és újrarendeződések nyomán.
Schvéd Brigitta Managing Rupture: The Balance of Power as a Language of Managed Change in Early Eighteenth-Century British and Habsburg-Hungarian Political Thought (1701–1714) címmel a konferencia 12. paneljében megtartott előadásában azt vizsgálta, hogy a korai 18. században, a spanyol örökösödési háború, illetve a Rákóczi-szabadságharc idején aktív angol és magyar politikai szereplők miként értekeztek mélyreható válságról és geopolitikai bizonytalanságról anélkül, hogy a radikális történeti törés vagy forradalmi átalakulás nyelvét tették volna magukévá. Előadása középpontjában az örökösödési háború évtizedének angol, valamint Habsburg–magyar politikai diskurzusa állt, különös tekintettel a hatalmi egyensúly (balance of power) fogalmának korabeli használatára.
Az előadó amellett érvelt, hogy a hatalmi egyensúly a korai 18. századi politikai gondolkodásban nem pusztán az államközi viszonyok leírására szolgáló politikai fogalomként működött, hanem egyben olyan aktív retorikai eszközként is, amely lehetővé tette a válság, a háború és a politikai bizonytalanság értelmezhetővé és kezelhetővé tételét. E megközelítés szerint a korszak politikai nyelvében a „törés” nem feltétlenül jelentett teljes összeomlást vagy visszafordíthatatlan szakítást a korábbi renddel, hanem sokkal inkább olyan instabil, részleges és „újramérlegelhető” állapotként jelent meg, amelyet politikai eszközökkel, diplomáciai kalkulációval és retorikai újrakeretezéssel lehetett kezelni.
Schvéd Brigitta előadása külön figyelmet fordított arra, hogy az angol politikai sajtóban és pamfletirodalomban ebben a kontextusban a Rákóczi-féle szabadságharc egyszerre jelenhetett meg lázadásként (rebellion), protestáns ügyként, diplomáciai problémaként és stratégiai lehetőségként. A magyar ügy így nem pusztán periférikus eseményként, hanem az európai renddel, a Habsburg Monarchia helyzetével és a kontinens hatalmi egyensúlyával összefüggő kérdésként vált értelmezhetővé. Az előadás rámutatott arra is, hogy a kortárs magyar politikai önértelmezésben, azaz Rákóczi és diplomáciai körének korabeli megnyilatkozásaiban ugyancsak megjelent az a törekvés, hogy a Magyar Királyságot (és az Erdélyi Fejedelemséget) az európai politikai rend aktív, kiegyensúlyozó tényezőjeként mutassák be.
Az előadás záró része az 1711-es évet értelmezte kulcsfontosságú fordulópontként. I. József halála, VI. Károly trónra lépése, a szatmári béke, valamint az angol–francia béketárgyalások felgyorsulása együttesen olyan európai geopolitikai helyzetet teremtettek, amelyben a korábbi politikai kategóriák jelentése átrendeződött. Az előadó Daniel Defoe The British Visions című pamfletjének elemzésén keresztül mutatta be, hogy a korszak politikai nyelvében a hatalmi egyensúly egyszerre volt nélkülözhetetlen értelmezési keret, mindazonáltal ironikusan kezelhető, politikai érdekek által alakított fogalmi eszköz is egyben. Az előadó végkövetkeztetése szerint a korai 18. századi angol és Habsburg–magyar politikai gondolkodásban a történeti törés tehát nem a rend végét, hanem olyan (veszélyes) átmeneti állapotot jelentett, amelyben a politikai rendet újra kellett értelmezni és „alkotni”.
A konferencia teljes programja ezen a linken, az előadók rövid önéletrajzai pedig ezen a linken érhetők el.