A „Vitatott múlt: Hősök, dátumok és narratívák a magyar történelemben” című, a 2025–2026. tanév során kétszer hat alkalomból álló szemináriumsorozatunk célja a magyar politikatörténet és politikai gondolkodás jelentős historiográfiai vitáinak új megvilágításba helyezése. A beszélgetések középpontjában vitatott történelmi szereplők, sorsfordító dátumok és az ezekhez kapcsolódó, egymással versengő történeti narratívák állnak.
A sorozat következő alkalma az 1568-as tordai országgyűlés köré szerveződik, amely a magyar és erdélyi történelem egyik kiemelten idézett, ugyanakkor sokféleképpen értelmezett eseménye. A történeti emlékezetben gyakran a „vallásszabadság” korai, sőt kivételesen modern példájaként jelenik meg, a történészi értelmezések azonban ennél jóval árnyaltabb képet rajzolnak. Mennyiben tekinthető valódi politikai innovációnak, és mennyiben jelent veszélyt a jelenkori normák és fogalmak visszavetítése a kora újkori viszonyokra?
Meghívott beszélgetőpartnereink, Oborni Teréz (tudományos főmunkatárs, osztályvezető, ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet – habilitált egyetemi docens, ELTE BTK TI Történelem Segédtudományai Tanszék) és Rácz Balázs Viktor (tudományos segédmunkatárs, ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet – egyetemi tanársegéd, ELTE BTK TI Történelem Segédtudományai Tanszék) segítségével a szemináriumi alkalom során arra keressük a választ, miért vált 1568 kulcsdátummá az Erdélyi Fejedelemség történetében, és hogyan illeszkedik a tordai országgyűlés a 16. századi erdélyi állam- és kormányzattörténet, valamint a felekezeti átrendeződés tágabb összefüggésrendszerébe. A beszélgetés során kitérünk arra is, hogy a vallási együttélés, a fejedelmi hatalomgyakorlás, a rendi politika és a jogi szabályozás milyen módon kapcsolódott össze a korszakban, és milyen mozgástere volt az erdélyi politikai elitnek a gyorsan változó bel- és külpolitikai feltételek között.
A beszélgetés időpontja: 2026. április 29. (szerda) 10:00
Helyszín: Politika- és Államelméleti Kutatóintézet, EJKK tárgyaló (Ludovika Campus Főépület, 1. emelet 134.)
Olvasmány:
- Balázs Mihály: „A hit… hallásból lészön”. Vallásszabadság és bevett vallások (receptae religiones) Erdélyben a 16. században. In: Balázs Mihály: Felekezetiség és fikció. Tanulmányok 16–17. századi irodalmunkról. Budapest: Balassi Kiadó, 2006. 11–36. (online)
- Tóthné Lakatos Mária Csilla: Az 1568-as tordai országgyűlés vallásszabadságot érintő körülményei: A magyar alapjogi gondolkodás és a keresztény kultúra alapjainak megteremtése. In: ʻStability and Adaptabilityʼ – ʻÁllandóság és alkalmazkodásʼ: Selected Doctoral Studies – Válogatott doktorandusz tanulmányok. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei – Doktorandusz Tanulmányok (9). Budapest: Pázmány Press, 2023. 595–617. (online)
További ajánlott olvasmány:
- Balázs Mihály: Az új ország és a katolikusok. In: Dáné Veronka – Oborni Teréz – Sipos Gábor (szerk.): „… éltünk mi sokáig ’két hazában’ …” Tanulmányok a 90 éves Kiss András tiszteletére. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. 37–53. (kiemelten: 37–44.) (online)
- Benda Kálmán: Az 1568. évi tordai országgyűlés és az erdélyi vallásszabadság. Erdélyi Múzeum, 56 (1994) 3: 1–4. (online)
A szemináriumsorozat alkalmai nyitottak, a beszélgetésekre örömmel várjuk az érdeklődőket.
Borítókép: Dávid Ferenc beszéde az 1568-as tordai országgyűlésen (Körösfői-Kriesch Aladár festménye, 1896–1898 k.) Forrás: Wikimedia Commons
