Kutatónk, Schvéd Brigitta doktori védése 2026. április 7-én sikeresen lezajlott a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Tudományos segédmunkatársunk a védés során 100%-os eredményt ért el, doktori (PhD) fokozatát summa cum laude minősítéssel szerezte meg.
Fotó: Kovács István
Schvéd Brigitta doktori tanulmányait 2018 és 2022 között folytatta a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola Középkori és Koraújkori Történeti Programján, Prof. Dr. Sashalmi Endre (egyetemi tanár, PTE BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék) témavezetése mellett. Doktori tanulmányainak befejezését követően 2024-ben hét hónapot a németországi Mainzban töltött, ahol a Leibniz-Institut für Europäische Geschichte (IEG) doktori kutatójaként Dr. Henning P. Jürgens mentorálása mellett disszertációjának véglegesítésén dolgozott. Doktori kutatása során a hatalmi egyensúly politikai kulcsfogalmának kora újkori koncepcióját és recepcióját vizsgálta, különös tekintettel annak angol és Habsburg–magyar összefüggéseire.
A hatalmi egyensúly elve a korai 18. századi angol politikai médiában (1697–1714) című doktori értekezése átfogó módon elemzi a korabeli angol politikai diskurzus különböző műfajaiban – többek között parlamenti vitákban, pamfletekben, újságokban, prédikációkban, egylapos nyomtatványokban (broadside-ok és broadside balladák) és vizuális forrásokban – megjelenő „hatalmi egyensúly”-fogalom jelentésrétegeit és használatát. Az értekezés opponensei Dr. habil. G. Etényi Nóra (egyetemi docens, ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszék) és Dr. Rigó Balázs (egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék) voltak.
Fotó: Kovács István
A disszertáció védésén a bírálóbizottság elnöke Prof. Dr. Font Márta (professor emerita, PTE BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék) volt, tagjaként Prof. Dr. Forgó András (intézetvezető-helyettes, egyetemi tanár, PTE BTK Történettudományi Intézet, Újkortörténeti Tanszék) és Prof. Dr. Herger Csabáné (tanszékvezető egyetemi tanár, PTE ÁJK Jogtörténeti Tanszék), valamint póttagként Prof. Dr. Kiss Gergely Bálint (egyetemi tanár, PTE BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék) vett részt. A bizottság titkáraként Dr. habil. Végh Ferenc (egyetemi docens, PTE BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék) járt el.
Fotó: Horváth Terézia
A nyilvános vita során az opponensek és a bizottság tagjai egyaránt kiemelték az értekezés kivételes forrásgazdagságát, módszertani tudatosságát és elméleti megalapozottságát. Az opponensi bírálatok hangsúlyozták, hogy a disszertáció lényeglátó módon ragadja meg a kora újkori angol politikai diskurzus egyik alapvető problémakörét, nevezetesen a nemzetközi politikai rend szabályozásának kérdését és az európai hatalmi viszonyok értelmezésének módjait, és meggyőzően mutatja be, miként vált a hatalmi egyensúly elve a korszak Angliájában mind bel-, mind külpolitikai kontextusban a politikai nyelv széles körben alkalmazott kulcsfogalmává. Külön méltatták a szerző azon módszertani teljesítményét, hogy a részben digitális adatbázisokra épülő „távoli olvasás” (distant reading) módszerét a források mélyreható, kontextuális elemzésével ötvözte, és ezzel képes volt a politikai kommunikáció különböző regisztereit – az „elit” műfajok diskurzusaitól egészen a populáris és alternatív műfajokig – egységes elemzési keretben vizsgálni. Emellett kiemelték azt is, hogy a diskurzuselemzés, a fogalom- és eszmetörténeti elemzés, valamint a politikai ikonográfiai vizsgálat szempontjainak tudatos integrálásával a szerző új perspektívát nyit a kora újkori politikai kommunikáció komplex értelmezésére.
A disszertáció és annak tézisfüzete a Pécsi Egyetemi Archívum (PEA) felületén ide kattintva érhető el.
Ezúton is szívből gratulálunk kollégánknak a kiemelkedő eredményhez!