2026. március 9–10-én kétnapos angol nyelvű nemzetközi konferenciára került sor a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában „A katolikus társadalmi tanítás reneszánsza” címmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös szervezésében.
A konferencia megnyitásaként Hörcher Ferenc kutatóprofesszor, az NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet vezetője, valamint Pier Paolo Pigozzi, az NKE nemzetközi rektorhelyettese köszöntötték a résztvevőket.
Az első keynote előadást Avelino Chico jezsuita szerzetes, a vatikáni Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériuma ügyvezetője tartotta, aki tájékoztatta az egybegyűlteket XIV. Leó pápa folyamatban lévő munkálkodásáról a katolikus társadalmi tanítás megújítása érdekében. A májusban várható új enciklika az átfogó emberi fejlődés koncepcióját állítja középpontba, egyaránt figyelembe véve az azt meghatározó spirituális, kulturális, politikai és gazdasági tényezőket.
„A katolikus társadalmi tanítás alapjai, politikája és elméleti fejlődése” címet viselő első szekcióban négy előadást hallgathattak meg a jelenlévők. Zachar Péter Krisztián (NKE) a Katolikus Szociális Népmozgalom alapításának szellemi hátterét vázolta fel. Bracy Bersnak (Christendom College) Jacques Maritain demokráciával és a nemzetállammal kapcsolatos nézeteit vette górcső alá. Nyirkos Tamás (NKE) a kereszténység és a demokrácia kapcsolatának problematikus voltára mutatott rá előadásában, majd Hörcher Ferenc (NKE), a konferencia egyik szervezője fejtette ki gondolatait a prudencia sarkalatos erényének a katolikus társadalmi tanításban betöltött jelentőségéről Szent II. János Pál pápa példáján keresztül.
A második szekció előadásai a katolikus társadalmi tanítás politikai filozófiai és államelméleti vonatkozásait vették vizsgálat alá. Cornelis J. Schilt (Lux Mundi) az Evangélium társadalmi üzenetének gyakorlatba történő átültetésének fontosságát hangsúlyozta, mint alapot és indíttatást a cselekvésre. Kovács-Latyseva Olga (Axioma Központ, PPKE) előadásában Juan Donoso Cortés 19. századi spanyol ellenforradalmi politikus és gondolkodó politikai teológiájának közvetett hatására mutatott rá a katolikus társadalmi tanítás 19. századi fejlődésében. Jancsó András (NKE, PPKE), a konferencia egyik szervezője Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa gondolatait tekintette át a szabadelvű állam pre-politikai alapjairól. Darabos Ádám (NKE, Axioma Központ) a Reinhold Niebuhr-féle amerikai protestáns keresztény realizmusnak az ember bűnös természetével és a hatalom kitüntetett szerepével kapcsolatos belátásainak integrálhatóságára mutatott rá a katolikus társadalmi tanítás nézőpontjába.
A konferencia harmadik ülése „Kortárs politikai viták és a katolikus társadalmi tanítás” cím alatt Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke felszólalásával vette kezdetét, aki az emberi szabadság Isten akaratának követésével való összefüggését hangsúlyozta: egyedül az isteni igazság teheti valóban szabaddá az embert. Michal Gierycz (Stefan Wyszyński Egyetem) a katolikus gondolkodás új paradigmájának az egyház társadalmi tanítására gyakorolt hatását vizsgálta meg. Nicholas McAfee (Christendom College) amerikai nézőpontból mutatott rá a kortárs katolikus politikai gondolkodásban tetten érhető bizonytalanságra a politikai formákkal kapcsolatban. Alberto Garzoni (Oxfordi Egyetem) a katolikus hívek egymással konfliktusba kerülő egyetemes keresztény, illetve nemzeti lojalitásáról beszélt a közelgő magyarországi választások kapcsán. Javier Crevillén (Villanueva Egyetem) and Juan Pablo Serra (CUNEF Egyetem) közös előadásukban arra az aktuális kérdésre keresték a választ, hogy a katolikus társadalmi tanítás hogyan viszonyuljon a tömeges migráció jelenségéhez.
A konferencia első napjának záró keynote előadását napjaink egyik legkiemelkedőbb katolikus politikai gondolkodója, Ryszard Legutko, a Jagello Egyetem professzora, volt EP-képviselő tartotta, kifejtve határozott álláspontját a nyugati civilizáció hanyatlásáról, mely a Második Vatikáni Zsinat óta a katolikus egyházat sem hagyta érintetlenül.
Legutko professzor előadása után a konferencia számos előadójának részvételével sor került a „Társaság a Katolikus Politikai és Társadalmi Gondolkodás Megújításáért” elnevezésű új tudományos társaság hivatalos megalakítására.
A konferencia második napja a „Közösségi élet és a közjó” elnevezésű szekcióval vette kezdetét, melynek előadói közül William Hannegan (Christendom College) a katolikus egyháznak a 20. század második felének Amerikájában más helyi közösségekhez hasonló visszaszorulásának okairól, Christian Machek (Europa Aeterna – Politikai Filozófiai Akadémia) a tomista-skolasztikus filozófiai és metafizikai hagyománynak a katolikus társadalmi tanítás megújításában játszott szerepéről, Tóth Kálmán (NKE) a katolikus egyház szilárd morális alapjai megőrzésének fontosságáról, végül pedig Alonso Ignacio Salinas García (Chilei Katolikus Egyetem) a transzcendens-spirituális világnézethez való visszatérés szükségességéről fejtette ki gondolatait.
Az ötödik szekció az erkölcs, a művészetek és a globális egyház viszonyrendszerét tekintette át. Ujházi Loránd (NKE, PPKE) a Szentszék geopolitikájának változó teológiai alapelveiről, Alex Taylor (Christendom College) a művészet katolikus társadalmi tanításban betöltött jelentőségéről, Rhianwen Daniel (City Lit) a katolikus társadalmi tanításnak a wales-i és lengyel nemzeti mozgalmakra gyakorolt hatásáról, végül Piotr Mazurkiewicz (Stefan Wyszyński Egyetem) Joseph Ratzinger (XVI. Benedek pápa) természetjoggal kapcsolatos nézeteiről beszélt. A zárópanel előtt a betegség miatt személyesen jelen nem lévő Rocco Buttiglione professzor keynote előadását olvasta fel Cornelius Schilt, mely a katolikus társadalmi tanítás megújításának aktuális kérdéseit tekintette át.
A konferencia zárószekciója a kortárs politikai viták és a katolikus társadalmi tanítás összefüggéseit vette vizsgálat alá. Antonio Campati (Szent Szív Katolikus Egyetem) a katolikus társadalmi tanítás és az illiberális demokrácia viszonyrendszerét, Mike Károly (ELTE) az ártatlanok szenvedéséhez való morális viszonyulás lehetőségeit, az utolsó előadó, Botos Máté (PPKE) pedig Komlósy Andrea munkaelméletének a katolikus társadalmi tanításba való integrálhatóságát vizsgálta meg előadásában.
A kétnapos nemzetközi tudományos tanácskozás az előadásokban felvetett problémákhoz kapcsolódó általános eszmecserével ért véget, mely alapján kirajzolódott a katolikus társadalmi tanítás nézőpontjának történetileg változó mivolta, mely igazodik a változó társadalmi realitásokhoz, ami azonban – ha hitelességét meg akarja őrizni – nem szakadhat el az Evangélium örök igazságaitól és a természetes erkölcsi törvénytől.
Tóth Kálmán
tudományos munkatárs
NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet