A „Vitatott múlt: Hősök, dátumok és narratívák a magyar történelemben” című, a 2025–2026. tanév során kétszer hat alkalomból álló szemináriumsorozatunk célja a magyar politikatörténet és politikai gondolkodás jelentős historiográfiai vitáinak új megvilágításba helyezése. A beszélgetések középpontjában vitatott történelmi szereplők, sorsfordító dátumok és az ezekhez kapcsolódó, egymással versengő történeti narratívák állnak.
A sorozat következő alkalma két kiemelt dátum – 1541 és 1686, Buda el- és visszafoglalása – köré szerveződik. A magyar történeti emlékezetben ezen évek gyakran szimbolikus fordulópontokként jelennek meg: 1541 mint a középkori magyar királyság összeomlásának és az oszmán uralom kezdetének jelképe, 1686 pedig mint a „felszabadulás” és az ország újjászervezésének mérföldköve. A különféle történeti értelmezések azonban jóval árnyaltabb képet rajzolnak. Vajon valóban egyértelmű történeti cezúrákról beszélhetünk? Mennyiben volt 1541 a politikai összeomlás elkerülhetetlen következménye, és mennyiben egy sajátos diplomáciai és hatalmi játszma eredménye? És miként értelmezhető 1686: felszabadításként, új hatalmi berendezkedés kezdeteként, vagy egy hosszabb, a Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom közötti átrendeződési folyamat egyik (kiemelt) állomásaként?
Meghívott beszélgetőpartnereink, Tóth Hajnalka (egyetemi adjunktus, SZTE BTK Történeti Intézet, Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék) és Mihalik Béla Vilmos (tudományos főmunkatárs és tudományos titkár, ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet; egyetemi adjunktus, ELTE BTK Történeti Intézet, Történelem Segédtudományai Tanszék) segítségével a szemináriumi alkalom során kitérünk arra is, miként alakult a hódoltság kori Magyarország politikai és diplomáciai mozgástere, és hogyan működtek az oszmán–magyar határ menti érintkezés különböző formái.
A török alóli felszabadító háború, más néven nagy török háború (1683–1699) összefüggésében értékeljük Buda 1686-os visszafoglalásának helyét az európai hatalmi viszonyok átalakulásában, valamint azt is, miként értékelhető a korszakot lezáró karlócai béke a magyar történeti fejlődés hosszabb távú perspektívájában. A szeminárium során azonban nemcsak Buda 1541-es eleste és 1686-os visszafoglalása kerül a figyelem középpontjába, hanem az is, miként alakult e két esemény történeti értelmezése és emlékezete. Célunk, hogy új perspektívába helyezzük a hódoltság korának egyik kiemelt fordulópontját, és az újabb kutatási eredmények fényében árnyaljuk a kora újkori magyar történelem egyik meghatározó korszakát.
A beszélgetés időpontja: 2026. március 26. (csütörtök) 14:00
Helyszín: Politika- és Államelméleti Kutatóintézet, EJKK tárgyaló (Ludovika Campus Főépület, 1. emelet 134.)
Olvasmány:
- Mihalik Béla Vilmos: A kaméleonos udvar. XII. Ince pápa és Magyarország felszabadítása a török alól (1691–1700). Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2025. Kiemelten: Bevezetés (pp. 9–23.) és IV.5. Háború és béke (pp. 152–172.)
- Tóth Hajnalka: A Kanizsával szembeni végvidék Gyöngyösi Nagy Ferenc levelezése tükrében (1683–1690). Szeged: SZTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, 2013. Kiemelten: Új kihívások és új főkapitány „Bécs és Buda között” (pp. 89–110.), A végvidék feladatai és részvétele a Buda ostroma körüli hadműveletekben (pp. 110–127.) (online)
További ajánlott olvasmány:
- G. Etényi Nóra: Normák és érdekellentétek. A Szent Liga reprezentációja a visszafoglaló háború propagandájában. Gesta: Fiatal miskolci történészek folyóirata, 21. évf. (2023), pp. 3–18. (online)
- Hövell tot Westerflier, Rolof van – Hochedlinger, Michael (eds.): The Great Turkish War, 1683–1699. Rotterdam, 2022.
- Molnár Dániel: „Rólunk, de nélkülünk” – A karlócai békéről és annak megítéléséről. Újkor.hu – A velünk élő történelem, 2023. 12. 03. (online)
- Pálffy Géza: Felszabadítás vagy megszállás? Katonai, pénzügyi és polgári igazgatás a visszafoglalt Magyarországon a nagy török háború idején (1683–1699). Történelmi Szemle, LXV (2023) 3: pp. 393–415. (online)
- R. Várkonyi Ágnes: Magyarország visszafoglalása, 1683–1699. Budapest, 1987.
- Szita László – Gerhard Seewann: A karlócai béke és Európa: Dokumentumok a karlócai béke történetéhez, 1698–1699. Pécs: Magyar Történelmi Társulat Déldunántúli Csoportja – Szigetvári Várbaráti Kör, 1999. Kiemelten: Gerhard Seewann bevezető tanulmánya („Az 1683–1699. évi török háborúk és a karlócai béke kora”)
A szemináriumsorozat alkalmai nyitottak, a beszélgetésekre örömmel várjuk az érdeklődőket.
Borítókép: Budavár visszavétele 1686-ban (Benczúr Gyula festménye, 1896). Forrás: Wikimedia Commons
