A 2025–2026. tanév folyamán kétszer hat alkalomból álló szemináriumsorozatot szervez Kutatóintézetünk, amelynek célja a magyar politikatörténet és politikai gondolkodás jelentős historiográfiai vitáinak új megvilágításba helyezése. A beszélgetések középpontjában vitatott történelmi szereplők, sorsfordító dátumok és az ezekhez kapcsolódó, egymással versengő történeti narratívák állnak.
A hatodik, az első félévet záró alkalom 1849. április 14-ét, a Függetlenségi Nyilatkozat kibocsátását állítja a középpontba; azt a történeti és politikai cezúrát, amely az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc eseménytörténetében, valamint a magyar politikai gondolkodás hosszú távú fejlődésében egyaránt különös súllyal bír. A beszélgetés fókuszában a nyilatkozat megszületésének körülményei, az azt megelőző politikai döntési folyamatok, a Kossuth-féle államfelfogás, valamint a függetlenség kimondásának nemzetközi kontextusa és historiográfiai megítélése áll. A szeminárium alkalmával a nyilatkozat korabeli értelmezéseiről és politikai következményeiről, a Habsburg-hatalommal való szakítás dilemmáiról, valamint arról is beszélgetünk, miként formálta 1849. április 14. a magyar államiság, függetlenségeszme és politikai identitás későbbi történeti narratíváit.
Meghívott szakértőink – Csorba László (professor emeritus, ELTE BTK – főigazgató, Budapesti Történeti Múzeum) és Miru György (egyetemi docens, DE BTK) – segítségével a korszak politikai és historiográfiai kereteit, a dualizmus kori és 20. századi történetírói gyakorlatokat, valamint a nemzetfogalom és a történeti emlékezet hosszú távú alakulását is elemezni fogjuk, érintve a 19. századi „történelmi kánon” kialakulását, a nemzeti múlt mintázatait, és azt is, miként hatott mindez a modern magyar politikai gondolkodásra.
A beszélgetés időpontja: 2025. december 3. (szerda) 14:00
Helyszín: NKE Ludovika Campus, Főépület, John Lukacs Intézet tárgyaló, 1. emelet 143.
Ajánlott olvasmány:
- Csorba László: Az önkényuralom kora (1849–1867). In: Magyarország története a 19. században, szerk. Gergely András. Budapest: Osiris Kiadó, 2003. pp. 279‒326. (online)
- Csorba László: Kossuth-emigráció (1849–1867). Korunk, Vol. 32. (2021) 3. sz. pp. 23–34. (online)
- Miru, György: Role Perception in the First Modern Hungarian Parliament, 1848–1849. In: Parliamentarism in Northern and East-Central Europe in the Long Eighteenth Century. Vol. I: Representative Institution and Political Motivation, eds. István M. Szijártó, Wim Blockmans, László Kontler. London: Routledge – Taylor and Francis, 2022. pp. 319–345.
- Miru György: Kossuth a politikai (nyelv)újító: nyelvi és szemléleti fordulat a Függetlenségi Nyilatkozatban. In: „Politica philosophiai okoskodás”: Politikai nyelvek és történeti kontextusok a középkortól a 20. századig, szerk. Fazakas Gergely Tamás, Miru György, Velkey Ferenc. Debrecen: Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2013. pp. 277–287. (online)
A szemináriumsorozat alkalmai nyitottak, a beszélgetésekre örömmel várjuk az érdeklődőket.
Borítókép: Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása 1848. július 5-én a Pesti Vigadóban. Forrás: Wikimedia Commons
