2024 szeptember 18‒20 között az NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet az MCC Alkotmánypolitikai Műhellyel közösen Natural Law for Real Life Problems címmel kiemelt nemzetközi konferenciát rendezett Budapesten. A többnapos tanácskozás szervezői, Fröhlich Johanna (NKE), Hörcher Ferenc (NKE), és Pócza Kálmán (MCC) az esemény céljaként korunk legégetőbb jogi és filozófiai problémáinak tudományos megvitatását jelölték meg a kortárs angolszász, analitikus természetjogi gondolkodás fényében, egyúttal lehetőséget biztosítva a kontinentális, római jogi alapokon álló és az angolszász common law filozófiai és kulturális hagyomány képviselői közötti párbeszédre is.
Az esemény első délutánján tartott Fiatal Kutatók Fóruma keretében pályájuk elején álló tudósok mutathatták be a természetjogi gondolkodás alapfogalmaival és ezek kortárs alkalmazhatóságával kapcsolatos kutatásaikat. A konferencia első teljes napján a kiemelt keynote előadás és három további szekció került megrendezésre az MCC-ben. Jeles brit, egyesült államokbeli és chilei előadók ismertették kutatási eredményeiket olyan témákban, mint a „jó” fogalma a modern analitikus természetjogban, az énközpontúság kihívásai Iris Murdoch írásaiban, az édesanyák és a család kiteljesedése a mai társadalmi valóságban, vagy az emberi élet szentségének ütközése a kortárs jogászi felfogással, mindig konkrét példákkal alátámasztva az elméleti állításokat.
A konferencia fénypontja napjaink egyik legkiemelkedőbb angolszász természetjogi gondolkodója, John Finnis, az Oxfordi Egyetem és a Notre Dame Egyetem emeritus professzorának nagyelőadása volt, amelyet Natural Law Theory and Today’s Problems: Nine Pools of Light (Természetjogi elmélet és napjaink problémái: kilenc fénynyaláb) címmel tartott meg. Problémaérzékeny és inspiráló előadásában Prof. Finnis a világegyetem keletkezésétől az emberi megismerés potenciáljáig és természetes korlátaiig terjedő spektrumon az emberi létezés és méltóság alapjait érintő számos problémát érintett. Megállapítása szerint a természetes erkölcsi törvény igazsága minden ember szívébe bele van írva, azonban az Istentől kapott szabad akarat lényege, hogy az egyes ember dönt azok elfogadásáról. Napjaink legfontosabb problémái kapcsán Prof. Finnis rámutatott a pandémia állami szereplők általi kezelésének álláspontja szerint megtévesztő szakértői véleményekre és a közjó hamis értelmezésére alapozott, a természetes erkölcsi törvényt sértő módjára. Szintén állást foglalt a vitatható hatékonyságú, viszont jelentős társadalmi károkkal járó „zéró nettókibocsátást” célzó intézkedésekkel szemben, hangsúlyozva a mesterséges intelligencia félrevezető értelmezésének és felelőtlen alkalmazásának valós veszélyeit is.
A konferencia zárónapjára az NKE Ludovika kampuszának Szárnyépületében került sor. A világ számos különböző részéről érkezett rangos nemzetközi előadógárda a természetjogi filozófia és jogi gondolkodás legkiemelkedőbb hazai szakértőivel kiegészülve mutatta be az emberjogi bíráskodás, valamint a természetjog és a politikai filozófia összefüggéseit. Az előadók fontos szempontokkal járultak hozzá a nemzetközi jog, a ius cogens normák, valamint a szubszidiaritás problémakörének értelmezéséhez, a 20. századi analitikus tomizmus és az új természetjog, Elizabeth Anscombe és John Finnis jelentőségének, továbbá a nyugati civilizáció válságához vezető okok megértéséhez. A konferencia második kiemelt előadója, Christopher Tollefsen, a Dél-Karolinai Egyetem professzora a természetjogi elmélet gyakorlatba való átültetésének egyik elhanyagolt, azonban nagyon lényeges problémakörét mutatta be. A fogyatékkal élő emberekkel való bánásmód kérdése kapcsán Prof. Tollefsen amellett foglalt állást, hogy a fizikai vagy kognitív képességeikben korlátozott emberek életminőségének javítása érdekében előtérbe kell helyezni az olyan, nagyrészt elhanyagolt emberi javakat, mint a játék, az esztétikai élmény vagy a munka, amelyek lehetővé teszik személyiségük és képességeik optimális kibontakozását. A keynote előadáshoz felkért hozzászólók a kérdéskör olyan lényeges elemeire is rámutattak, mint a fogyatékkal élő gyerekeket gondozó szülők beemelésének szükségessége a természetjogi alapú etikába, valamint a fogyatékkal élőkön való segítés kölcsönösen pozitív hatásai. A konferencia John Finnis zárszavával ért véget, melyben személyes megemlékezésekkel gazdagítva az új klasszikus természetjogi elmélet jellegzetességeit és kialakulásának néhány fontos momentumát idézte föl.
Tóth Kálmán
tudományos munkatárs
NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet