.jpeg)
.jpeg)
Valódi techjogi különlegesség volt Paolo Carozza „A szólásszabadság és más emberi jogok a közösségi médiaszabályozásban” című előadása, amely a Politika- és Államelméleti Intézet szervezésében a Jogtudományi Intézetben zajlott június 12-én.
Carozza professzor szerint a közösségi médiára eleinte mint az emberek közötti konnektivitás ígéretére tekintettek, mára azonban világossá vált, hogy ugyanez a konnektivitás képes éppen ellenkező hatást kiváltani és a kommunikáció gátja lenni, amely egyre sürgetőbbé teszi a közösségi média szabályozásának kérdését. Habár létezik példa a magán és a köz szféra együttműködésére egy lehetséges szabályozás kapcsán, Carozza szerint több kísérletezésre lenne szükség ezen a területen.
Az önszabályozás egyik jelenleg zajló kísérlete a nemrég felállított Meta Oversight Board, amely az elmúlt 4 évben nagyjából 120 ügyet választott ki összesen mintegy 4 millió panaszból. A Meta önszabályozásának lényege, hogy a Board döntései kötelezőek, az önszabályozás igazi potenciálja azonban az ajánlások soft hatalmi jellegében van, amelyekkel a Board különböző problémákra irányíthatja a figyelmet, illetve azokra megoldásokat javasolhat, jó gyakorlatokat ösztökélhet. Carozza a Board és a hasonló szabályozási kísérletek legnagyobb kihívásai között említette a demokratikus és társadalmi legitimációt, egyrészt a nemzetközi emberi jogok nyelvén és koncepcióján alapuló egyedi panaszokat, ugyanakkor a folyamatos egyetemességre törekvést, és a közösségi média komplex és gyorsan változó kontextusában szükségszerűen okozott károk mértékének felbecsülését, illetve az arra adott gyakran túl legalisztikus és automatikus válaszokat.
Carozza gondolatait Török Bernát, az Információs Társadalom Kutatóintézet intézetvezetője és Polyák Gábor, a JTI tudományos főmunkatársa kommentálták.