Az NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet a Danube Institute-tal közös szervezésű nemzetközi konferenciát rendezett 2024. június 18-án, a Lónyay‒Hatvany Villában, Szólásszabadság és a gondolkodás szabadsága: Brit és európai konzervatív víziók Európa jövőjéről címmel. A rendezvény a brit konzervativizmusról 2022-ben elindult konferenciasorozat harmadik állomásaként, a tavaly a cambridge-i Churchill College-ban tartott tanácskozás után került újra megrendezésre Budapesten. A gondolkodás és a szólás szabadsága alapvető emberi jogok, azonban az önmagát még mindig liberálisként meghatározó nyugati világban egyre komolyabb veszélynek vannak kitéve a baloldali szélsőséges mozgalmak és a woke ideológia előretörésével. Az esemény célja az Európa jövőjével kapcsolatos konzervatív helyzetértékelések és kiútkeresési javaslatok számba vétele volt, lehetőséget adva több tekintetben eltérő vélemények kulturált megvitatására.
A konferenciát John O’Sullivan, a társszervező Danube Institute elnöke, Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgatója, valamint Hörcher Ferenc, az NKE EJKK PÁK intézetvezetője nyitották meg, felhívva a résztvevők figyelmét a vizsgált téma aktualitására a nemrég lezajlott Európai parlamenti és a közelgő brit és amerikai választások fényében.
A konferencia első ülése az európai politikai értékek és a brit politikai realitás összefüggéseit tekintette át John O’Sullivan elnöklete alatt. Az első előadó, Calum T. M. Nicholson, a Danube Institute kutatási igazgatója volt, aki szerint a keresztény alapú európai kultúrát a negatív szemlélet határozza meg, amely az evilági hatalom korlátozására törekszik, és ebből vezethető le többek között a szólásszabadság és a korlátozott államhatalom eszméje is. Mindezt napjainkban a más kultúrákra jellemző pozitív episztemológia terjedése veszélyezteti, melyből hiányzik az Európát naggyá tevő önkorlátozás erénye. Daniel Pitt (Sheffieldi Egyetem/Hulli Egyetem) a brit Konzervatív Párt vezetőinek programnyilatkozataiban vizsgálta meg az európai integrációhoz és az egyetemes emberi jogok eszméjéhez való viszonyulást az 1945-től 2019-ig terjedő időszakban.
A második panel ‒ Phillip Blond, a ResPublica igazgatója és az NKE vendégprofesszora levezető elnökségével ‒ kontinentális nézőpontból vette górcső alá konzervatív politikai filozófusok Európa jövőjével kapcsolatos nézeteit. Az online bekapcsolódó P. Bracy Bersnak (Christendom College) a francia teokrata Joseph de Maistre politikai gondolkodásában mutatta ki a megszentelt hagyományos intézmények védelmezéséhez felhasznált racionális elemeket. Megállapítása szerint de Maistre modernitás-kritikája felvilágosult belátásokon alapult, és nem tekinthető irracionálisnak. Hörcher Ferenc, a konferencia egyik szervezője Európa eszméjének értelmezését vizsgálta meg két kortárs pápa, Szent II. János Pál és XVI. Benedek gondolkodásában, akik mindketten támogatták az európai egységfolyamatot, azonban óva intettek a kontinens keresztény gyökereinek és szilárd erkölcsi alapjainak megtagadásától, elutasítva egy bürokratikus európai birodalom kiépítésére irányuló törekvéseket. Sebastian Morello, a European Conservative szerkesztője Robert Spaemann német katolikus filozófus gondolatairól és az emberi személyiség keresztény fogalmáról beszélt előadásában, utalva az utóbbi kiemelt fontosságára napjaink bio-etikai vitáiban.
A harmadik szekció előadásai brit nézőpontból közelítették meg az előbbi témát Daniel Pitt levezető elnöksége alatt. Ojel L. Rodriguez Burgos (Szent Szív Egyetem, San Juan, Puerto Rico) online előadásában Kenneth Minogue, az LSE volt tanárának politikai filozófiájában vizsgálta meg a konzervativizmus mibenlétét, rámutatva Minogue felfogásának lényegi különbözőségére az antiglobalizmus által összekapcsolt „globális reakciós jobboldal” álláspontjától. André P. DeBattista (Máltai Egyetem) Christopher Dawson angol katolikus történész Európa-képét mutatta be, melynek meghatározó eleme a görög, római és zsidó-keresztény alapokon nyugvó közös kultúra, mely álláspontja szerint az európai identitás egyetlen biztos alapja. A felvilágosodás szekuláris Európa-koncepciója Dawson szerint az európai kultúra hanyatlását hozta magával.
A Hörcher Ferenc által elnökölt negyedik ülés a konferencia címében is jelzett szólás- és gondolatszabadság problémáját vette vizsgálat alá. Alvino-Mario Fantini, a European Conservative főszerkesztője a konzervatív és a radikális jobboldali pártok összefogásának szükségessége mellett hozott fel gyakorlati érveket. Fantini szerint csak a teljes jobboldali spektrum transznacionális együttműködésével lehetne hatékonyan fellépni a balos és progresszív erők romboló hatásával szemben. Matt Beech (Hulli Egyetem/UC Berkeley) a kultúra, a jog és különösen a szólásszabadság terén érő kihívásokkal kapcsolatban fejtette ki nézeteit, amelyekkel a konzervatívoknak szembe kell nézniük. Véleménye szerint ki kell állni a jogszerű véleménynyilvánítás szabadsága mellett, és nem szabad átvenni a progresszívek által erőltetett nyelvhasználatot és korlátozó módszereket. A konzervatívoknak példát kell mutatniuk a szólásszabadság és az eltérő álláspontok közötti párbeszéd biztosítása terén.
A konferenciát lezáró ötödik panel, melynek levezető elnöke Alvino-Mario Fantini volt, az európai jobboldal jövőbeli kilátásait tekintette át. Phillip Blond előadásában a demokrácia és a Nyugat jövőjéről fejtette ki véleményét. Blond szerint a liberalizmus és a nacionalizmus egyaránt elbukott, és a Nyugat csak a keresztény értékrenden alapuló birodalom keretei között lehet képes megfelelni a felerősödő civilizációk közötti konfliktus kihívásainak. A konferencia utolsó előadója, Francesco Giubilei (Nazione Futura/Fondazione Tatarella) egy klasszikus és keresztény értékekre alapozott és a szubszidiaritás elvével összhangban kormányzott új konzervatív Európa létrehozásának szükségességéről beszélt, ráirányítva a figyelmet az európai identitást létében fenyegető tömeges bevándorlás és az eltörlés kultúrája jelentette veszélyre, mely kihívásokra az Európai Unió mindeddig nem volt képes megfelelő választ adni.
Tóth Kálmán
tudományos munkatárs
NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
Fotó: Szilágyi Dénes