ANGLOFÍLIA mint politikaformáló erő a magyar politikai gondolkodás történetében
Az NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet tudományos konferenciája
A politikai gondolkodásban sokáig makacsul tartotta magát a mítosz, amely szerint a magyar és a brit alkotmány hasonló, mi több, rokon természetű. Ennek megfelelően sokáig fontos szerepet játszott az anglofília a magyar politikai gondolkodásban. A jog- és alkotmánytörténészek egy ideje erőteljes kritikának vetették alá ezt az elképzelést. E kritika szerint a formális hasonlóság mellett a strukturális, szubsztanciális és szemléletbeli különbségek fontosabbak. Az anglofília azonban továbbra is izgalmas témája a magyar politika- és politikai gondolkodás történetnek. Most már azonban nem az alkotmányos berendezkedések hasonlósága a téma, hanem az a felismerés, hogy az anglofília maga is politikaformáló erővé vált, vagy annak kifejezésére szolgált.
A konferencia célja a magyarországi politikai anglofília minél szélesebb körű bemutatása és elemzése. Pontosabban annak vizsgálata, hogy milyen szerepet játszik a politikatörténetben és a politikai gondolkodás történetében ez az irányzat. Nyilvánvaló ugyanis, hogy különböző politikai helyzetekben, kulturális-társadalmi környezetben, történelmi korszakokban más és más szerepet tudott betölteni. Ám továbbra is kérdés, hogy tekinthető-e valamifajta egységes hagyománynak, nézetrendszernek, amelynek vannak meghatározó, állandó elemei is, vagy egészen mást jelent eltérő kontextusokban, ezért egységes narratívába nem foglalható.
Néhány lehetséges téma:
· Az anglofília, mint politikaelméleti kategória – kulcsfogalmai, variációi, forrásai
· Az anglofília a kultúr- és társadalomtörténetben
· Az Aranybulla és a Magna Charta – mítosz, valóság és recepciótörténet
· Szokásjog, common law, íratlan alkotmány, történeti alkotmány
· Werbőczy, Coke, Blackstone – a jogtudorok szerepe a hagyományban
· A brit és a magyar arisztokrácia – kapcsolatok, hasonlóságok, eltérések
· Protestáns peregrináció Anglia és Skócia irányába, a Grand Tour elágazásai a Habsburg Birodalom irányába
· A Montesquieu után megindult anglománia (18. század második fele, 19. század első fele) – pl. Szécsényi Ferenc,
Festetics György, Berzeviczy Gergely, stb.
· A reformkori anglofília – Széchenyi István és a clubok, kaszinók és lóversenyek világa
· Az ír kérdés
· Az angol minta – tudomány, technológia, ipari forradalom, urbanizáció
· Middle-classes, civility, az úriemberség újabb fogalma
· Anglofília, mint a német (nemzeti szocialista) és az orosz (kommunista) irányzat alternatívája
· Anglofília és legitimizmus
· Anglofília és parlamentáris demokrácia
· Anglofília és kozmopolitizmus
A fenti vagy ehhez hasonló egyéb témákban 400 szavas absztrakttal lehet jelentkezni, melyet a következő email címre kérünk elküldeni: pak@uni-nke.hu. Beküldési határidő: 2023. május 31.
A konferencia várható időpontja: 2023. szeptember 22.
A résztvevők utazására korlátozott számban támogatást tudunk nyújtani.