Bátorság, felelősség, keresztény hittel kivívott szabadság, adomány – ezekkel a hívószavakkal definiálták a keresztény szabadság fogalmát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott kerekasztal beszélgetésen. Koltay András rektor megnyitójában arról beszélt: az Egyetem hivatása, hogy ezen kérdésekben tájékozódjon és tájékoztasson.
A keresztény szabadság fogalmát nyáron Tusnádfürdőn Orbán Viktor miniszterelnök használta, amikor arról beszélt, hogy az illiberális politikának az értelme nem más, mint a keresztény szabadság és annak megvédése. „Az illiberális, keresztény szabadságért dolgozó politika arra törekszik, hogy megőrizzen mindent, amit a liberálisok elhanyagolnak, elfelejtenek és megvetnek”- tette hozzá a kormányfő. A keresztény szabadság fogalma egykor és ma kerekasztal beszélgetés annak szeretett volna utánajárni, mit jelentett a keresztény szabadság fogalma egykor és, mit jelent ma, amikor egyesek Európa keresztény kultúrájának feladására törekszenek. Az Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának feladata, hogy a tudomány magas színvonalú művelése mellett reflektáljon a közélet ilyen aktualitásaira is – erről beszélt megnyitójában az NKE rektora. „A kereszténység ma már nemcsak vallási tartalommal jelenik meg az életünkben” – fogalmazott Koltay András. Hozzátette: a kereszténység egy jelkép, a közélet része, amelynek van politikai és kulturális tartalma is. A rektor beszélt az európai alkotmány 2004-es vitájáról is, amely akkor a kereszténységre való utalást el akarta vetni, ám az azóta eltelt 15 év kimozdította ezt a merev álláspontot. Amikor ugyanis napjainkban az európai együttélési normákra kezdenek hivatkozni egy-egy szabály megalkotásakor, abból a kereszténységet nem lehet kihagyni – fogalmazott Koltay András.
A kerekasztal beszélgetésen elhangzott: a keresztény szabadság nemcsak vallási, hanem politikai fogalom is. Míg a szabadság kényszermentességet, korlátoktól való mentességet jelent, addig a keresztény szabadságban megjelenik a lelkiismeret, a jó és a rossz, amely korlátokat, normákat kell, hogy állítson az ember számára – mondta Molnár Attila Károly, az NKE Molnár Tamás Kutatóintézet vezetője. A keresztény szabadság politikai kérdés is, de a politika nem minden – tette hozzá mindehhez Bogárdi Szabó István, református püspök. Prőhle Gergely, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője pedig arról beszélt: számára a keresztény szabadság az identitás fontos része a mindennapokban, a fogalom tartalmában pedig benne van a „szabaddá tesz” gondolatisága is, amelyet Krisztus kereszthalála hozott el, amikor megszabadította az embert a bűn nyomásától. Hörcher Ferenc, az NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet vezetője szerint a keresztények szabadsága „keresztény hittel kivívott” szabadságot jelent, amelynek egyik fő letéteményese II. János Pál pápa volt, aki a kommunizmus végnapjaiban a hit erejével fejezte ki ezt a szabadságigényt, amikor a „Ne féljetek!” és az „igazság szabaddá tesz” bibliai kifejezésekkel buzdította hallgatóságát. Elhangzott az is: a mai európai értékrendet a zsidó-keresztény értékek és a felvilágosodás hagyománya közötti érzékeny egyensúly határozza meg. Ám amikor a felvilágosodás értékei túlzottan a szabadság felé mennek el, akkor érdemes a zsidó-keresztény értékek felé visszairányítani az emberi együttélés szabályait, persze nem feltétlenül vallási alapon.
Hogy néz ki az az ország, amely a keresztény szabadságra épül? A kerekasztal beszélgetésen feltett kérdést több oldalról válaszolták meg a résztvevők. Bogárdi Szabó István szerint egy keresztény ember számára a szabadság adomány, hiszen volt valaki, nevezetesen Krisztus, aki megszabadított bennünket az áteredő bűn terhe alól. A püspök szerint ezen a téren azonban rosszul állunk, ugyanis ez a gondolat csatamező lett és konfrontációt okozott a politikai táborok között. Molnár Attila Károly szerint egy keresztény szabadságra épülő országban mindenki felelősséggel eldöntheti miben szabad, ám van egy elvárás, amely bizonyos normák betartására kötelez. A kerekasztal beszélgetés zárszavának egyik vezérgondolata a bátorság volt, amely a kereszténységre való hivatkozást beemelte az Alaptörvénybe – erről Bogárdi Szabó István beszélt. Molnár Attila Károly pedig arról szólt, hogy a tömegkultúránk túlságosan hedonista, nem ismer korlátokat, ami nem segíti a keresztény szabadság mentalitásának térnyerését. Prőhle Gergely arra mutatott rá: amíg a keresztény szabadság fogalmán rágódunk, szép lassan kiürülnek a templomok. Vajon a 2 év múlva esedékes népszámláláson hányan mondják majd magukat vallásosnak? A legutóbbi felméréskor a magyarok 54 százaléka mondta magát vallásosnak, ami a 10 évvel azelőttihez képest 25 százalékos visszaesést jelentett – emlékeztetett Prőhle Gergely. A résztvevők a közönség kérdéseire válaszolva azt is elmondták, hogy a keresztény szabadság nem egy intézmény, hanem normák összessége, amelyeket nem érvénytelenít, ha nem tartják be azokat.
A témáról Hörcher Ferenc intézetvezetőt és Bogárdi Szabó István püspököt kérdeztük:
Forrás: uni-nke.hu
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes
Video: Halápi Katinka, Szöőr Ádám