Az NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet meghív minden érdeklődőt a következő intézeti szemináriumára, melynek vendége Schweitzer Gábor, az MTA TK JTI kutatója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, előadásának témája pedig most megjelent könyve lesz:
SCHWEITZER GÁBOR: „A TISZTESSÉGES JOGTANÁR”. MOLNÁR KÁLMÁN PÁLYAKÉPE (MTA TK JTI)
https://jog.tk.mta.hu/uploads/files/monografia2.pdf
Az előadás ideje és helye:
2019. április 29. 10 óra,
NKE ÁJKK Ménesi Út Campus, Ménesi út 5. 3. emelet, Tárgyaló
Az előadás absztraktja:
„A tisztességes jogtanár”. Molnár Kálmán, közjogász professzor pályaképe
Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar közjogtudomány – alkotmányjog-tudomány – legjelentősebb művelői közé tartozott. Az 1948-as fordulatot követően méltatlan körülmények között véget érő tanári és tudósi pályafutása során az Egri Érseki Joglyceumban, a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen, végül a Pázmány Péter Tudományegyetemen oktatott. Az alkotmányjog területeit érintő tudományos munkássága elismeréseként az MTA 1942-ben levelező tagjává választotta. Pályatársa, Óriás Nándor a következőképp jellemezte Molnár Kálmánt: „Önmagával szemben kérlelhetetlen, hallgatói irányában szigorú, de a becsületes munkát valósággal örvendezve jutalmazó, lelkes és lelkesíteni tudó professzor, kitűnő előadó, a jogfolytonosság tántoríthatatlan híve, az úgynevezett fajvédelem ellenzékének és a jogegyenlőségnek emelt fővel kiálló harcosa.”
Az 1926 és 1946 között Pécsett töltött évtizedek Molnár Kálmán szakirodalmi működésének termékeny korszakát jelentették. A Magyar közjog című vaskos összefoglaló, utóbb annak monografikus kiegészítése, válogatott tanulmányait és hírlapi cikkeit egybegyűjtő kötetei, önálló kiadványként közzétett dolgozatai fémjelzik ennek a korszaknak gazdag termését. A közjogi vonatkozású művek főmotívumai közül a jogfolytonosság, a kettős jogrend elmélete, valamint a főkegyúri jog értelmezése emelkednek ki. Molnár Kálmán polemikus dolgozatai – az előbb említett témák mellett – a jogi oktatás reformját, valamint a magyar alkotmányfejlődés útját is érintették.
Molnár Kálmán pályaképének – életútjának és életművének – rekonstruálása során az időrendet igyekeztem tiszteletben tartani, amitől abban az esetben tértem el, amennyiben ezt a tematika feltétlenül indokolttá tette. Az életút és az életmű rekonstruálását a sajtó- és könyvészeti anyag mellett számottevő elsődleges forrás tette lehetővé, amelyeknek a feltárását és használatát nemcsak az „életrajzi tér” megalkotása során tartottam mellőzhetetlennek, hanem támpontot nyújtottak a pályafutás egyes állomásainak megértéséhez, illetve árnyaltabb bemutatásához is. A pályakép megalkotása során a lelkesítő professzor és a vitatkozó kedvű tudós mellett a közéleti ember és a magánember is kellő hangsúlyt kapott, hiszen Molnár Kálmán nemcsak, miként Katona Jenő jellemezte, tisztességes jogtanár, hanem tisztességes ember is volt.
Schweitzer Gábor
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Molnár Kálmán párizsi egyetemi igazolványképe