Alkotmányos politika és politikai realizmus

3.1. Alkotmánybíráskodás és törvényhozás viszonya Európában 1990-2020 (JUDICON-EU)


Az utóbbi években Európa több országában a parlamenti többség és az alkotmánybíróság közötti konfrontáció ráirányította a figyelmet a törvényhozás és alkotmánybíráskodás viszonyára. A politikai szereplők gyakran érveltek úgy, hogy a bírói testületek túl nagy hatalomra tettek szert az utóbbi évtizedekben. Véleményük szerint az alkotmánybíróságok a törvényhozás mozgásterének korlátozásával jelentős mértékben beleszólnak a politikai kérdések eldöntésébe, túlterjeszkedtek saját hatáskörükön. A politikatudományi és jogtudományi szakirodalomban azonban mindeddig hiányzott annak szisztematikus vizsgálata, hogy az alkotmánybíróságok valójában milyen mértékben korlátozzák a domináns politikai szereplők döntéseit. A kutatás – építve az ELKH TK Politikatudományi Intézetében 2015 és 2017 között megvalósult JUDICON projekt új módszertanára (www.judicon.k.mta.hu) – ennek a hiánynak a pótlására vállalkozik azzal, hogy mérhetővé teszi az alkotmánybírósági döntések erősségét. A kutatás során a projektben résztvevő európai országok alkotmánybíróságainak 1990 és 2020 között meghozott határozatait kódolják be a kutatóhálózat tagjai. A kutatás eredménye rávilágíthat arra, hogy a demokratikus felhatalmazással bíró parlamenti képviselők és a parlamenti többség milyen korlátokba ütköztek az elmúlt évtizedekben.

Kutatási kérdés:

A projektben résztvevő 25 európai országra fókuszáló összehasonlító kutatás szisztematikusan kívánja feltárni egyrészről az alkotmánybírósági döntések sokszínűségét, másrészről pedig azt, hogy milyen mértékben korlátozták az alkotmánybíróságok a törvényhozások mozgásterét. A létrehozott adatbázis segítségével a projekt országtanulmányokban mutatja be az alkotmánybíróságok és a törvényhozás viszonyának alakulását az 1990 és 2020 közötti időszak vonatkozásában. Az adatbázisra támaszkodva a kutatás második része arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen külső tényezők befolyásolják az alkotmánybíróságok döntésének erősségét, azaz azt, hogy milyen mértékben korlátozták a törvényhozás mozgásterét. Az adatbázis nagysága megengedi, hogy kvantitatív módszertan segítségével számba vegyük a lehetséges magyarázó tényezőket és megállapítsuk, hogy a bíróságok bizalmi indexe, a bíróságok de facto függetlensége, a politikai fragmentáció és polarizáció, illetve a parlamenti többség mértéke hogyan befolyásolja az alkotmánybírák döntéseit.

A projektről bővebb információt az alábbi linken kaphat: JUDICON-EU honlap

A projekt résztvevői:

Pócza Kálmán (projektvezető)

Dobos Gábor

Gyulai Attila

 

_________________________________________________________________________________________________________

3.2. Az erő igazsága: a "might is right" felfogás politikaelmélete
 

A kutatás politikaelméleti eszközökkel vizsgálja a politika egyik legalapvetőbb kérdését. Mi dönt a politikai vitákban: az erő vagy az igazság és a helyesség? A kérdés régi, de az elmúlt években ismét előtérbe került. A politika egy sor jelensége azért érthetetlen az állampolgárok, a döntéshozók, de még kutatók számára is, mert nem tudjuk, hol a határ az erőre, illetve az igazságra és helyességre hivatkozó jelenségek és érvek között. A kutatás azt vizsgálja, hogy az ún. "might is right"/"might makes right" felfogás rendelkezik-e bármiféle normatív tartalommal, azaz az erő nem más, mint puszta erő, vagy norma, azaz igazolni akarja magát. A kérdés jelentősége közvetlenül tetten érhető például a demokráciák átalakulásában, ahol a normatív alapokra való hivatkozás helyét átvette, de legalábbis kiegészítette a többségre való hivatkozás. Az elmúlt évtized politikaelmélete - a realista politikaelmélet előtérbe kerülése - felismerte ezt a politika természetét érintő problémát, de képtelen kezelni, mert azt mondja, hogy ami az erőre hivatkozik, az valójában nem politika. A javasolt kutatás a politika kortárs problémáiból, de mégsem teljesen újszerű kérdéseiből kiindulva tehát azt kívánja felderíteni, hogy miként is érvelhet maga mellett a politika, amikor az erőre hivatkozik, és lehet-e igazságtartalma annak az állításnak, hogy az erősebb érve mindig jobb. A kutatás eredménye közvetlenül politikaelméleti, egy idegen nyelvű, vezető nemzetközi kiadónál megjelenő könyv, de haszna a mai politikai átalakulások jobb megértése.

Kutatási kérdés:

A kutatás történeti és fogalmi elemzést alkalmazva annak feltárására törekszik, hogy a „might is right” felfogás mennyiben tekinthető a politika igazolásának feltéve, hogy a megközelítés két elemből áll össze: 1. a politikát a puszta erő igazolja („az erősebb érve mindig jobb”) és 2. a politika igazolásra szorul.

A projekt résztvevői:

Gyulai Attila