Az alkotmánybírósági döntések és a törvényhozás kapcsolatát vizsgálja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézete által most indított hároméves nemzetközi kutatás. A JUDICON-EU programban felmérik és összehasonlítják az alkotmánybíráskodás és a törvényhozás viszonyát Európában 1990 és 2020 között. A szakemberek célja, hogy mérhetővé tegyék az alkotmánybírósági döntések erősségét.
A kutatási projekt bemutató előadása 2020. január 22-én az NKE-n.
„A nemzetközi összehasonlító projektben szeretnénk feltárni, milyen korlátjai voltak a törvényhozásnak, az alkotmánybíróságokat vagy az akként működő legfelsőbb bíróságokat szem előtt tartva”- fejtette ki Pócza Kálmán. A JUDICON-EU kutatási projekt vezetője hozzátette, mindez az európai országokra vonatkozik, ugyanis húsz európai ország kutatói vesznek részt a programban. Mint mondta, a kutatás a 1990 és 2020 közötti időszakot öleli fel, az elmúlt harminc év alkotmánybíráskodási gyakorlatát vizsgálják. A kutatók az alkotmánybíráskodás gyakorlatáról gyűjtenek adatokat, amelyeket feldolgozva tanulmányokat írnak, a végeredmény pedig egy egész időtávot átfogó, összes országot érintő, angol nyelven megjelenő tudományos könyv lesz. A Politika- és Államelméleti Kutatóintézet tudományos főmunkatársa elmondta, ez a projekt nagyban épít egy korábbi, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében zajlott kutatásukra, melyben hat európai országban vizsgálták a törvényhozási aktusokat érintő döntéseket 1990 és 2015 között. „Az egész kutatás alapvetően arra épül, hogy a nemzetközi szakirodalmat böngészve kiderült, az alkotmánybíráskodás elemzése nincs összhangban annak gyakorlati sokszínűségével”- jegyezte meg. Az alkotmánybíráskodási döntések meglátásuk szerint nem csak úgy értelmezhetőek, hogy az adott törvény alkotmányellenes vagy sem, hanem ennél sokszínűbb. Példaként a mulasztásos alkotmánysértést, a formai alkotmányellenességet vagy éppen az absztrakt alkotmányértelmezést emelte ki az NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet igazgatóhelyettese.
Dobos Gábor az előttük álló három év részleteit, a kutatás módszertanát mutatta be. Az NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet munkatársa kiemelte a kutatás úttörő jellegét, mivel ebben a témában az európai gyakorlatra fókuszáló átfogó, kvantitatív kutatás még nem történt. Újdonság a korábbi kutatásokhoz képest, hogy az alkotmánybírósági határozatok helyett a döntések vizsgálatára fókuszálnak, illetve a bináris megközelítést elvetve skálát hoznak létre, amely segítségével mérni tudják a döntések erősségét. „Habár a kvantitatív megközelítéssel értelemszerűen bizonyos dolgokat nem lehet mélységében elemezni, a módszer előnyeként emelhető ki, hogy átfogó, általános képet tudunk adni az alkotmánybíráskodás gyakorlatáról”- jegyezte meg Politika- és Államelméleti Kutatóintézet munkatársa.
A témáról bővebben a Bonum Publicum februári számában olvashatnak.
A kutatásról bővebben ITT.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes